Kicsit messziről futok neki a receptek, akinek nincs türelme végigolvasni, nyugodtan görgessen le a recepthez. 😋
Azt „szeretem” az internetben, hogy mindent meg lehet rajta találni, és mindennek az ellenkezőjét is. Nem újkeletű gondoltatom ez, valamikor tizenvalahány évvel ezelőtt kezdtem el ezen meditálni. Újdonsült anyukaként sok mindenre kerestem a választ, többek között arra, hogy miért nem alszik a gyerek éjszaka, miért nem alszik a gyerek nappal sem, találtam mindenfélre erre vonatkozó információt és praktitkát, hogyan lehet egy kisgyerekeket álomba szenderíteni, de amit az egyik csapat által bombabiztos módszernek ítélt, a másik csapat haszontalannak, sőt ártalmasnak vélt, teljesen kizárva a siker lehetőségét. Máskor pedig azon derültem jókat, hogy míg a nők csontsoványancsinos megjelenését promoválták, ugyanazon a női magazin hasábjain belül lehozták a tartalmas cikket arról, hogyan fogadja el magát a nő dundi változatában, és hogy igazán nem a kilók számítanak, vagy amikor egy másik cikk az anyaság és a család fontosságáról írt, majd a következő oldalon, fényképekkel illusztrálták, hogy X vagy Y celeb szülés után 2 hétten úgy feszített fekete bőrnadrágjában és talpig sminkben, mintha éppen az éjszakai klubból lépett volna ki.
Mindez csak azért jutott eszembe, mert a minap szembejött velem egy cikk arról, hogy milyen ruhadarab az, ami elárjulja, hogy viselője már megaladt egy bizonyos számú X-et. Nos, nem fogjátok kitalálni, ezért elárulnom: ez a ruharab nem más, mint a zokni!
Megtudtam, hogy a zokni színe, és a lábszáron felkúszó hossza, létfontosságú lehet, ha adunk magunkra és nem akarunk akár koravénnek tűnni mások szemében: ugyanis a titokzokni, ami még pár évvel ezelőtt ultramenőnek számított, és valóban úgy mutatta viselőjét, mint aki zokni nélkül hordta cipőjét, ma már nagymamás viselet és szörnyen cikinek számít. A fiatalság hódolói húzzanak lábszárközépig érő fehér zoknit, de ha igazán menőnek akarnak számítani, akkor fektessenek bele pár színes darabba.
Szintén divatguruk írnak arról, hogy milyen ruhadarabok faragnak le viselője korából, de mit illik és mit nem illik bizonyos kor után felvenni. Teszik ezt a különböző fazonokkal kapcsolatosan, de frizurákról is nyilatkoznak, majd a kövektező lapszámban arról olvahatunk hosszú értekezést, hogy mindenki viselje azt, amiben jól érzi magát, kortól és divattól függetlenül.
Ezzel az utóbbi gondolattal értek egyet én is, jómagam sosem voltam a divatkövető, azokat a ruhadarabokat kedveltem mindig, melyek kényelmesek, na meg persze előnyösek, voltak számomra, és illeszkedtek a stílusomhoz. Nyilván egy bizonyos kor után az ember lánya ejthet egyes fazonokat, de mindig is azt tartottam fontosak, hogy olyan darabok kerüljenek a ruhagyűjteményembe, amelyekben jól érzem magam.
Ugyanezt vallom a főzéssel kapcsolatosan is, olyasmiket főzök, ami kedvünkre való, és erre buzdítok mindenkit. Nincs azzal semmi gond, ha egy receptet csak inspirációnak használunk, és változatatunk rajta ízlésünknek megfelelően. A főzésben is, akár az öltözködésben, az a legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat benne.
Ebből a gombás sajtkrémből a könyvbemutatóra is vittem kóstolót, de azóta gyorsítottam rajta, mármint ami az elkészítését illeti, és még két hozzávalóval megtoldottam, melyek gyönyörűen kiemelik a gomba ízét. Éppen ezért, negyedannyi gombát használtam csupán a krémhez, mint a korábbi változatban, és így is nagyon finom gombaíze lett a krémnek. Akár azt is mondhatnám, hogy finomabb gombaíze lett.